Földrajzi elhelyezkedés
A Csongrádi borvidék a Tisza alsó folyása mentén fekszik, a Tisza jobb partján.
Fő talajtípusok
Talajai tiszai eredetű, mészben szegény hordaléktalajok, kovárványos savanyú homoktalajok és tiszai eredetű fekete földek, részben dunai eredetű, szél által áthalmozott, meszes homokok, helyenként lösz és lösszel kevert homoktalajok. A homoktalajok humuszban és tápanyagban általában szegények.
A termőterület nagysága
A Csongrádi borvidék teljes termőterülete 14311 ha, de mindössze 1770 ha jelenleg a termő szőlő. A borvidék 4 körzetre oszlik.
Klíma
Éghajlata szélsőségesen kontinentális, csapadékszegény. Évi hőösszege, napbesugárzása (2050–2100 óra évente) nagy. A sok napfény, és a magas hőösszeg segíti a jó beérést, a cukorképződést. Ez az ország regionálisan egyik legmelegebb borvidéke. A termesztésbiztonságot nagy mértékben rontja a téli fagyok gyakorisága.
Legnagyobb területen termesztett szőlőfajták
Olaszrizling, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, kövidinka, kunleány, ezerjó, rajnai rizling, bianca. A kékszőlő fajták közül túlnyomó a kékfrankos és a zweigelt, portugieser, merlot és a két cabernet.
Borstílus
A csongrádi borok stílusáról szólva elmondható, hogy általában közepes, olykor magas alkoholtartalmú és érett szőlőből készítve pedig alacsony savtartalmú tételek. Ezek a borok gyümölcsösségükkel mindenképpen más karakterűek, mint az Alföld más részein termők. Sajnos a palackozó termelők száma elenyésző a borvidéken, de ha Szeged környékén járnak, érdemes azért egy-két helyi termelőt meglátogatni. Potenciálban amúgy kiváló vörösborokat tudna adni a terület, mert a szőlő tökéletesen beérik és tudjuk jól: homokon is teremnek igazán szép borok a világ más részein.
