Újvilág – a borvilágban gyakran használt kifejezés. Kezdetben kissé lekezelően, de ma már inkább irigységgel a hangunkban emlegetjük az Európán kívüli bortermő vidékeket.
Tengeren túli kitekintés egy kalandozás a borok világában. A XXI. század első negyedében, amikor az Újvilág részesedése a globális exportból 3-ról 23%- ra emelkedett, egyre nagyobb csodálattal tekintünk ezekre a borokra. Ezeknek a boroknak a stílusa és megszületése ellentétben áll az európai és a többi mediterrán országgal, ahol a szőlő a Kr. u. IV. századra széles körben elterjedt. A bor régi és új világa közötti különbségek folyamatosan csökkentek, mivel a régi világban élők egyre inkább átvették a technikai innovációt, az új világban élők pedig egyre nyitottabbá váltak az európai hagyományokkal szemben, ami számukra egyfajta könnyebb megkülönböztetést és magasabb minőséget is jelentett. Egyre jobb aspektusait ismerték meg és fejlesztették a regionalitás fogalmát.
Annak idején az új gyarmatosítóknak vallási okokból szükségük volt borra, ezért sok tengeren túli termőterületem a szőlő telepítése kiemelt fontosságú volt.
Amikor a hódítók megszállták Dél-Amerikát, Cortés már 1522-ben döntött a szőlőültetvények telepítéséről Mexikóban. 1530-ra már Mexikóban és Japán is termesztettek szőlőt, az 1550-es években pedig Peeru-ban, majd nem sokkal később Kínában is. Az Újvilág legrégebbi, folyamatosan működő borászata a Casa Madero San Lorenzóban, Mexikó északkeleti részén található, ahol 1597-ben az első amerikai szüretet bonyolították le a vitis aestivalis dajtakörből.
Az európaiak letelepedése Dél-Afrikában a Kelet-India Társaságnak köszönhető. 1640 után nem sokkal hozott döntést arról, hogy a Jóreménység-foknál élelmiszer-ellátó állomást hoz létre a növekvő kereskedelem kiszolgálására. A holland betelepülés 1652-ben kezdődött, és az első szőlőtőkéket 1655-ben ültették itt el.
Brit telepesek 1619-ben ültették el az első szőlőt az Amerikai Egyesült Államokban, Virginiában. Így kezdődött az európai, vagyis a vitis vinifera szőlőfajták meghonosítására tett sikertelen kísérletek sorozata Amerika keleti partvidékén. Az ottani telepesek megdöbbentek azon, hogy itt nem tudták ezt a szőlőt folyamatosan és biztonsággal termeszteni. Pedig a helyi vadszőlő bőségesen termett az erdőkben. Ekkor még nem ismerhették az ültetvényeiket megtámadó, később Európát is elárasztó kártevők és betegségek természetét és érzékenységét.
